Animal care



feeding the livestock, nourishing

i respektoj bagëtitë [Duk.T.]

tãyisescu, dau tãime, oile [Mets.]

ταΐζω / θρέφω [Bul.]
ταΐζω, ταΐζω [Kan.]
ταϊζω [Lav.]
ταΐζω [Liv.]
ταίζω [Pram.]
ρίχνω τροφή / ταϊζω [Suli]
ταΐζω [Tsep.]

ránam 1 sg.[Gllob.]
rán'iá 2 sg.[Vern.]
rána 3 sg.[Sid.]
rána 3 sg.[Nest.Sl.]
i r'an'iá / i k'ərmiá 2 sg.
cf. préboĭ "tolchenaja kukuruza", k'očan v'aren "kukuruza"
cf. tri déca i édna k'érka [Trig.]


watering the livestock

potis bagëtitë [Duk.T.]

adapu [Mets.]

ποτίζω [Bul.]
ποτίζω [Kan.]
ποτίζω [Lav.]
ποτίζω [Liv.]
ποτίζω [Pram.]
ποτίζω [Suli]
ποτίζω [Tsep.]

mu dávam vóda [Gllob.]
mu dávam vóda [Vern.]
dávam vóda 1 sg.[Sid.]
mu dáva(m) vóda 1 sg.[Nest.Sl.]
i nap'ija v'oda 1 sg.[Trig.]


giving salt to the livestock

u jap kripë [Duk.T.]

ânsaru, me ducu se ânsaru oile [Mets.]
li saru[Kell.Ar.]

αλατάω [Bul.]
αλατίζω [Kan.]
αλατίζω [Lav.]
αλατάω [Liv.]
αλατίζω [Pram.]
βάζω αλάτι / αλατίζω [Suli]
αλατίζω [Tsep.]

mu dávam sol' [Gllob.]
mu dávam sol' [Vern.]
dáva(m) sol'; cf. go sól'a siréjn'etɔ (salt the cheese)[Sid.]
mu dáva(m) sol' [Nest.Sl.]
d'avam sol' [Trig.]


salt container for the livestock

gjolla [Duk.T.]

serinʲe [Mets.]
serinjã[Kell.Ar.]

αλατσ̆ιά [Bul.]
πλάκα [Kan.]
αλατσ̆ιά [Lav.]
αλατισ̆ιά [Liv.]
πλάκες, πέτρες [Pram.]

vo kópanče ot átíčina; vo lég'enče; na kámen: tríci i sol' [Gllob.]
na kámen; vo kórito [Vern.]
a) na kaméjne; b) na kopánka dərvéna (in winter)[Sid.]
plóča (in summer); kupána (in winter)[Nest.Sl.]
pl'oča letom, k'opanka zimoĭ [Trig.]


food, that is given

bar i thatë, tërshërë,elb, jonxhë, hime, misër [Duk.T.]

torvã, earbã, tãyie: torvã (generic), earbã (forage)[Mets.]

τροφή, τροφή, ταγή [Kan.]
πλάκα / αλαταριά [Suli]
ταή [Suli]

kózi: šuma; wófci: šuma, tréva; kóza sákat éden l'ísn'ik áúma (3 months), od dəp
l'ísn'ik – 10 tóari (50 kg.) šúma
[Gllob.]
kóza: tréva, šúma [Vern.]
rána 3 sg.[Sid.]
i rána éčmen, jónče, psin'íca 3 sg.[Nest.Sl.]
j'ačmen, séno, tr'ifil' / j'onče [Trig.]


herd: collective name: One could just save...

të imtat; kafshët [Duk.T.]

nãmalʲi, prãvʣâ [Mets.]
nimaljili, prãvʣili[Kell.Ar.]

xxxx xxxx xxxx xxxx

ájvan (horses); brávi (sheep and goats)[Gllob.]
právdo; ájvan; živótno = imájne [Vern.]
živótn'i pl.; ájvan; právdo, právda pl.[Sid.]
živótn'i pl.; ájvan (big animals); právdo, právda pl.(working animals)[Nest.Sl.]
'ajvan (generic), pr'avda [Trig.]


winter food, dry food for the winter

bar i thatë dhe jonxhë e thatë [Duk.T.]

erbã ti earnã, earbã uscatã [Mets.]

χορτάρι ξ’ρό [Bul.]
τριφύλλι, σανό [Kan.]

tréva; séno, šúma [Gllob.]
jóndže i šúma [Vern.]
súvɔ sénɔ; žítɔ [Sid.]
tréva [Nest.Sl.]
s'uva r'ana [Trig.]


cut and dried grass for the livestock

bar i thatë me dëngje, jonxhë e thatë me dëngje [Kell.Al.]

earbã uscatã [Mets.]

σανός [Kan.]
σανό [Pram.]

séno [Gllob.]
séno = tréva súva [Vern.]
sénɔ [Sid.]
sjéno, tréva [Nest.Sl.]
séno [Trig.]


silo fermentation (green parts of plants)

me misër, bar të njomë, foragjere, lakra [Kell.Al.]

xxxx xxxx xxxx xxxx

--- [Kan.]

siláš (mísiro), mél'iá i klávaš vo kápica; se pókriva so zémn'a [Gllob.]
siláš, mísir zélen ml'en so sol' nakatósan [Vern.]
N/P
cf. die rasse „lagón“ ist nur fuer stallhaltung, magert aus, falls weidet [Sid.]
sírus (spán'a) [Nest.Sl.]
N/P[Trig.]


leftover food from the livestock (hay dust)

byku (pluhuri nga kashta) [Kell.Al.]

coʦale [Mets.]

αποφαγούδια, άχυρα, απομεινάδια [Kan.]
αποφαγούδια [Pram.]
περσέματα [Suli]

ostánoci pl.[Gllob.]
ostaven'ín'i pl.[Vern.]
slamíšče [Sid.]
cf. tíe ne číne [Nest.Sl.]
pl'éva [Trig.]


ruminating

përtypet/ ripërtypet [Kell.Al.]

aroamicu, aroamicã [Mets.]

μαρκίζεται, μαρκιούνται [Kan.]
μαρκιέται [Liv.]
μαρκιέμαι [Pram.]
αμαρκιέται [Suli]

prežíveva 3 sg.
go vrátja názat 3 sg.[Gllob.]
drézn'i 3 sg.[Vern.]
drézn'i 3 sg., cf. mirkástika „wiederkauen“, es gibt kein slav. wort [Sid.]
drézne 3 pl.
cf. se kášl'i 3 sg.[Nest.Sl.]
préžɤva 3 sg.[Trig.]


the ruminants

të imtat dhe lopët [Kell.Al.]

easte aromicatã [Mets.]
tutiputa shi vãtsili[Kell.Ar.]

--- [Kan.]

prežíveva 3 sg.
go vrátja názat 3 sg.[Gllob.]
jadéjne [Vern.]
jadevíšče [Sid.]
cf. q13 [Nest.Sl.]
préžɤva subst. [Trig.]


dung, manure (a) goats (b) sheep (c) cows

pleh dele, dhie, lope [Kell.Al.]

α. cãcãrãnʣã β. balicã γ. plãstare δ. Tupane: cãcãrãnʣã πλθ. cãcãrãnzâ (γίδια) balicã πλθ. bãliʦi (πρόβατα) plãstare πλθ. plãstãri (αγελάδες) tupane πλθ. tupãnʲi (άλογα) [Mets.]
curpãi di oi, cãp shi vãts[Kell.Ar.]

κουπριά (για όλα), κουπριά (κακαράντζα – the goats) [Kan.]
κουπριά / κακαράντζες (of the goat) [Liv.]
κουπριά / κακαράντζα (of the goats) [Pram.]
κουπριά / τσέρλα ‘όταν είναι νερουλή’ , κακαράντζα έμε όταν κοπράει και μένουν συνδεμένοι οι κόκκοι ο ένας με τον άλλο [Suli]

krávi: lépeška
wófca: bɤ́rbuáka / lépeška
kóza: bɤ́rbuáka
[Gllob.]
penúáka ot kráva
kərkal'éška ot ófca i kóza
[Vern.]
a) kɔzárck'i gnoĭ, b) ɔfčárck'i gnoĭ, c) ot kráva gnoĭ [Sid.]
a) kəkəréšk'e, b-c) l'ipúák'e [Nest.Sl.]
a) gnoĭ ot k'ozite, ot 'ofci, kr'ai
a-b) p'aparešk'i
pl.[Trig.]


excreting

bajkosen [Kell.Al.]

s-balicã [Mets.]

κοπρίζει (goat – κακαράντζα, cow – βουλτιά, horse– γκάβαλα) [Bul.]
κοπράω, κοπράνε [Kan.]
κοπρίζω [Liv.]
κοπράνε [Pram.]
κοπράει [Suli]
κοπρίζει [Tsep.]

se sére 3 sg.[Gllob.]
séri 3 sg.[Vern.]
se sére 3 sg.[Sid.]
se sjére 3 sg.[Nest.Sl.]
dr'iska 3 sg.[Trig.]


person who cares for the livestock in the stable

stallieri [Kell.Al.]

picoraru [Mets.]

τσομπάνος [Kan.]

gázda = stópan [Gllob.]
ófčar / gázda = pronár [Vern.]
stópan „besitzer“; sajbíja, veraltet [Sid.]
stópan „besitzer“ [Nest.Sl.]
'ofčar [Trig.]


hole in the ground in the mountains filled with water for drinking

lera [Kell.Al.]

barã, cuvatã.cuvatã αποκαλούσαν φυσικά κοιλώματα σε πέτρες η βράχους που συγκρατούσαν νερό και έπιναν τα ζώα. [Mets.]
ɫutsa[Kell.Ar.]

λούτσα, λόμπες μεγάλες / λούτσες, γούρες [Kan.]
λούτσα (natural) / στέρνα [Pram.]
λούτσα / λούμπα [Suli]

lókvi pl.[Gllob.]
l'éra
lom, lomóvi
pl.[Vern.]
dúpka [Sid.]
dúpka, cf. „bára“ - griechisch [Nest.Sl.]
b'ara "gross" / d'upka "kleiner" [Trig.]


fattening

i ushqej për majmëri [Kell.Al.]

ândregu te tãlʲeare, le ândregu te tãlʲeare [Mets.]

--- ταΐζω / μαναρεύω [Kan.]
ταϊζω [Suli]

e rána mnógu za da se isprái [Vern.]
rána za da íma loĭ / se zdebél'i [Sid.]
za da se pretíl'i 3 sg.[Nest.Sl.]
r'ana za da se zg'oe 1 sg.[Trig.]


suckling

thith [Kell.Al.]

sugu [Mets.]

xxxx xxxx xxxx xxxx

cíca 3 sg.[Gllob.]
múska / cíca 3 sg.[Vern.]
cíca 3 sg.[Sid.]
gu bóska 3 sg.[Nest.Sl.]
go c'ica 3 sg.[Trig.]
cíca 3 sg.[Gllob.]
múska / cíca 3 sg.[Vern.]
cíca 3 sg.[Sid.]
bóska 3 sg.[Nest.Sl.]
c'ica 3 sg.[Trig.]


feeding at will; full feeding

u ngop [Kell.Al.]

dau câtu voru [Mets.]
sfinãti[Kell.Ar.]

--- [Kan.]

N/P[Gllob.]
N/P[Vern.]
za da se nasíti [Sid.]
N/P[Nest.Sl.]
r'ana k'olku mu se j'ai 1 sg.[Trig.]


signle feeding

misër, tërshërë, jonxhë [Kell.Al.]

xxxx xxxx xxxx xxxx

xxxx xxxx xxxx xxxx

vo cark [Gllob.]
vo kótar [Vern.]
na kɔtárče [Sid.]
N/P[Nest.Sl.]
j'uguč / man'ari, na k'otar [Trig.]


fat (in feed)

me asëlle, tërfil, jonxhë [Kell.Al.]

xxxx xxxx xxxx xxxx

xxxx xxxx xxxx xxxx

N/P[Gllob.]
N/P[Vern.]
N/P[Sid.]
N/P[Nest.Sl.]
plohoĭe mjaso, téško; ako mu kl'avaš t'akvi néšča - mérisa [Trig.]


ration for feed

një dorë, një grusht [Kell.Al.]

unã mãnã di tãyie [Mets.]
unã mãnã, unã mãnatã, un puɫm di mãnã [Kell.Ar.]

xxxx xxxx xxxx xxxx

rána, auf der s. 43 rationen [Gllob.]
ración [Vern.]
ímam rána za 7 déna [Sid.]
rána Nest.Sl.]
r'ana
3 sg.[Trig.]


additives for food

xxxx xxxx xxxx xxxx

xxxx xxxx xxxx xxxx

--- [Kan.]
φύραμα [Pram.]
συμπλήρωμα [Suli]

N/P; cf. kɤ́rmiá tríci so sol' [Gllob.]
N/P[Vern.]
N/P[Sid.]
N/P[Nest.Sl.]
cf. vitam'in'i pl.[Trig.]


barley fodder flour

elb i bluar [Kell.Al.]

yermã (refers to any food derived from ground cereals)[Mets.]

φύραμα, κομμένο. [Kan.]

járma [Gllob.]
járma – sóml'en míser [Vern.]
mísirɔ go mél'ime 1 pl.= prébɔj (fuer laemmer) [Sid.]
préboĭ [Trig.]


cereal straw

bar [Kell.Al.]

earbã [Mets.]

σανός, --- [Kan.]
--- [Suli]

sláma [Gllob.]
sláma [Vern.]
sláma [Sid.]
sláma [Nest.Sl.]
sl'ama [Trig.]


grass silage

silazh me bar [Kell.Al.]

pleamsã [Mets.]

siláš so sol' [Gllob.]
siláš [Vern.]
N/P[Sid.]
N/P[Nest.Sl.]
N/P[Trig.]


green fodder

jonxhia, asëlla, bari [Kell.Al.]

earbã vearde [Mets.]

χλωρό λιβάδ’, χλωρή τροφή [Kan.]
--- [Suli]

tréva [Gllob.]
tréva [Vern.]
létɔtɔ si páse / ne rán'ime zeléna tréva [Sid.]
tréva [Nest.Sl.]
tr'ifil', j'onče, tréva, á'uma [Trig.]


animal feeding; livestock feeding

delja u ngop [Kell.Al.]

se fãnãtií oaia [Mets.]

prejádena
se nádui
3 sg.[Gllob.]
se urgúsva 3 sg.[Vern.]
prəlápa i se nadúva 3 sg.; prəjáde 3 sg.; pukn'íve 3 pl.[Sid.]
mnógu jadóe / jedóe wófcete [Nest.Sl.]
préjadva 3 sg.[Trig.]


overfeeding

e dobët [Kell.Al.]

easte ftohã [Mets.]
múltu mãnkárã [Nest.Ar.]

βαρυστομαχιά, φούσκωσε, φούσκωμα [Kan.]
φούσκωμα [Pram.]
φούσκωμα [Suli]

slábi pl.[Gllob.]
gládna = strabóta [Vern.]
ne se síti, gládn'i pl.[Sid.]
gládni pl.[Nest.Sl.]
ne 'adi mn'ogu; gl'adve 3 pl., gl'adn'i pl.[Trig.]


malnutrition

esëll [Kell.Al.]

adžúni [Nest.Ar.]

--- [Kan.]
πλακιάρ(ι)κο (δεν έχει κοιλιά, είναι σαν πλάκα) [Pram.]
κακάφαγο [Suli]

N/P[Gllob.]
ne móže da go konépca [Vern.]
(ne) móže da gɔ strabóta [Sid.]
N/P[Nest.Sl.]
ne m'oži da go sr'abota 3 sg.[Trig.]


digestible

kashtë gruri, elbi, tërshëre [Kell.Al.]

palʲe [Mets.]
paljã di gãrru, orʣu shi sãcari[Kell.Ar.]

φύραμα [Kan.]

sláma ot páéjnica [Gllob.]
sláma [Vern.]
sláma [Sid.]
sláma [Nest.Sl.]
sl'ama od ərá, j'ačmen, páénca [Trig.]


water (quality of the water)

u mučuleate [Mets.]

ne pásit 3 sg., sɤ́lte éna tréva jáit [Gllob.]
odbérva 3 sg.[Vern.]
ɔdbérva 3 sg.[Sid.]
ne jái er áó tréva 3 sg., odbérvi 3 sg.[Nest.Sl.]
dž'imbriäa subst., cf. odbérva 3 sg.[Trig.]


picky about food, fussy (also for humans?)

tekanjoze/ naznjare [Duk.T.]

ticnãfezã[Kell.Ar.]
andilikátã: nú u arãseášti oáia iárba [Nest.Ar.]

---, ανήμπορο [Kan.]
πλεμονιάρικο [Pram.]
χλεμπονιάρικο [Suli]

=56 [Gllob.]
=56 [Vern.]
=q56 [Sid.]
=q56 [Nest.Sl.]
nr. 56 [Trig.]


short cut hay (chopped, sown, snapped)

misër, tërshëra [Duk.T.]

yermã [Mets.]
mísur jermã [Nest.Ar.]

φύραμα, ζωοτροφές [Kan.]

járma [Gllob.]
járma [Vern.]
prébɔj (mais zerkleinert fuer laemmer) [Sid.]
járma (dasgl.) [Nest.Sl.]
préboĭ [Trig.]


trough, troughs. Where are the livestock driven to water? (also: verb)

korita [Duk.T.]

cupanʲe [Mets.]
curitã[Kell.Ar.]

vo zímn'ica [Gllob.]
vo tremn'íca [Vern.]
kótəl, kɔpánka; izvóri, kɔpánk'i pl.[Sid.]
kopánka [Nest.Sl.]
k'opanka [Trig.]


stabling

bagëtitë e fshatit [Duk.T.]

bãgare tu stavlu, bαgu tu stavlu [Mets.]

σταβλισμός [Kan.]
σύσ̆ωμα [Suli]

N/P[Gllob.]
N/P[Vern.]
u ávuro [Sid.]
‚ávur [Nest.Sl.]
vo trémn'ica / k'al'iva / 'ofčarn'ica [Trig.]